Az eddig véltnél korábban állt két lábra az ember

Erre a megállapításra amerikai tudósok jutottak, miután alapos vizsgálatnak vetettek alá 3,6 millió éves afrikai lábnyomokat.

A tanzániai Laetoliban talált lábnyom arra utal, hogy az emberelődöknél az eddig véltnél lényegesen korábban alakult ki az emberre jellemző felegyenesedett, két lábon járás. Az Arizonai Egyetem kutatásából kiderül, hogy az emberelődök járásáról az egyedüli közvetlen bizonyíték ez a tanzániai lábnyom, amely arról árulkodik, hogy több mint három és fél millió évvel ezelőtt a hominidák már nagyon hasonlóan jártak, mint a mai ember, bár kisebb eltérések lehettek.

Jelenleg az az elterjedt nézet, hogy az emberelődök mintegy hétmillió éve kezdtek két lábon járni. Ám más főemlősök evolúcióját alapul véve azt tartják valószínűnek, hogy hosszú időn át járás közben a testtartásuk görnyedt volt, csípőben előrehajolva és két hátsó lábukat térdben behajlítva jártak.

A friss tanulmány alaktani méréseket és kísérletek adatait vetette össze, hogy kimutassa, a Laetoliban talált lábnyomok hasonlók a teljesen felegyenesedett, két lábon járó ember nyomaival. Arra kértek nyolc önkéntest, hogy járjon felegyenesedve, két lábon, valamint összegörnyedve, csípőben meghajolva, behajlított térddel. Összehasonlították a nyomaikat a Laetoliben talált ősi lábnyomokkal, és azt találták, hogy azok sokkal inkább hasonlítanak a felegyenesedett, két lábon járó önkéntesek nyomaihoz.

Az adatok arra utalnak, hogy az emberi evolúció történetében ebben az időszakban az energiatakarékosabb járás szelekciós hatása erős volt. A 3,6 millió évvel ezelőtti éghajlati és környezeti változások miatt a korabeli emberelődöknek hosszabb utakat kellett megtenniük, hogy élelemhez jussanak. A szelekció a kevesebb energiát igénylő helyváltoztatás fejlesztését jutalmazhatta, így fejlődhettek ki a mai emberéhez hasonló járás alapjai.